A degu (latin nev�n Octodon Degu) a d�l-amerikai Andokb�l sz�rmazik, Chil�ben �shonos, de el�fordul Argent�n�ban �s Peruban is. A degu haz�j�ban a hegyvid�ki f�ves, bokros ter�leteket kedveli. F�ld alatti j�ratokat �s, melyek �tm�r�je 8-10 cm, m�lys�ge pedig 40 cm k�r�li. Az od� bej�rata gyakran egy bokor alatt van, amely megv�di �ket f� ellens�geikt�l, a ragadoz� madarakt�l. A territ�riumuk jel�l�s�re a h�mek az od� bej�rat�hoz k�zel kis f�ldrak�st �p�tenek, k�vekkel, fadarabokkal, sz�raz �r�l�kkel �s k�l�nf�le n�v�nyekkel keverve. Ha a h�mek k�z�tt �sszet�z�s t�mad, a harc v�gezt�vel elvonulnak a dombocsk�jukat �p�teni, hogy min�l nagyobb �s impoz�nsabb legyen. Ezek a halmok teh�t fontos mutat�i a kl�nban elfoglalt szoci�lis helyzetnek. A ragadoz�knak igaz�n nincs k�nny� dolguk vel�k, mert nagyon �berek, �s vesz�ly eset�n r�gt�n j�rataikba menek�lnek. Vad�sznak r� k�gy�k �s eml�s�k is. �l�hely�n nagyj�b�l ugyanazt az �kol�giai szerepet t�lti be, mint n�lunk az �regi ny�l. T�pl�l�ka nagyr�szt k�l�nf�le levelekb�l, f�vekb�l, gy�kerekb�l, fak�regb�l �ll. Elszaporodva gyakran mez�gazdas�gi k�rtev�v� v�lnak.Nappali �letm�dot folytatnak, reggel �s napnyugtakor a legakt�vabbak, de olykor �jszaka is motoszk�lnak. Kis csal�di k�z�ss�gekben �lnek, melyet �ltal�ban egy h�m �s h�rom n�st�ny alkot (na meg term�szetesen a k�lyk�k). Kb. 5-10 h�m sz�vets�g�b�l �llnak �ssze a kl�nok. K�l�n�sen ig�nylik egym�s k�zels�g�t, igaz�n elragad� l�tv�ny az egym�s hegy�n-h�t�n pihen� �llatk�k csoportja. A degut Eur�p�ba az �tvenes �vekben hozt�k be, �s eleinte �llatk�s�rletekre haszn�lt�k, f�k�nt cukorbetegs�ggel kapcsolatos kutat�sokn�l, mert a deguk szervezete nem tudja kell�en lebontani a cukrot, �gy k�nnyen v�lnak cukorbetegekk�. Erre a t�pl�l�s�n�l is oda kell figyeln�nk! Hobbi�llatk�nt holland �s keletn�met teny�szt�k tett�k n�pszer�v�. Magyarorsz�gon a nyolcvanas �vek v�g�n terjedt el sz�les k�rben, az els� jelent�s teny�szkol�nia a budapesti �llatkertben alakult ki.

(Irta Bettina)